Júliusban Los Christianos, a legkevésbé volt csendes.
Az út szélén nem volt parkoló, a parton sétálóktól alig lehetett lépni, és a napernyők alatt is sokan keresték a hűsítő árnyékot.
A homok grafitszürke, perzselő. Beljebb tört szélű kavicsok.
A hullámok vadul forrva kúsznak a partra, visszaszívnak minten mozgathatót.
A kavicsok követik a vad táncot.
Az út szélén nem volt parkoló, a parton sétálóktól alig lehetett lépni, és a napernyők alatt is sokan keresték a hűsítő árnyékot.
A homok grafitszürke, perzselő. Beljebb tört szélű kavicsok.
A hullámok vadul forrva kúsznak a partra, visszaszívnak minten mozgathatót.
A kavicsok követik a vad táncot.
A víz zajos hullámokban siklik a partig, a deszkások karjukkal evezve igyekeznek a habokon minnél tarajosabbat kifogni.
A sziget felett a levegő fátyolos.
A Szahara homokját kergeti a szél.
A Szahara homokját kergeti a szél.
A hajó előtt félszemű kalóz fogad.
Lengeti kalapját. Pózol. Fél lábán faláb. Fél kezén kampó... Mégis mosolyog.
Fényképekedik. Ő így rabol...
Lengeti kalapját. Pózol. Fél lábán faláb. Fél kezén kampó... Mégis mosolyog.
Fényképekedik. Ő így rabol...
Főzés közben előkerül a másik keze, a tarajos hullámokon átvágó hajón már inkább lecsatolja a mankót, két lábon mégis biztonságosabb.
Mellettünk egy búvárhajó merül a mélybe. Tányér helyett a mélyben mutatja a tenger gyümölcseit.
A hajón egy stabil pont.
Az árbóc töve.
A többi vadul libikókázik.
Az orra lift.
6 méter egy menet.
Föl, le, föl, le.
Az árbóc töve.
A többi vadul libikókázik.
Az orra lift.
6 méter egy menet.
Föl, le, föl, le.
Az ebédre nem sokan vágynak...
A kalóz a vizet kutatja.
Nem áldozat után les, az már ott nézelődik mind a hajón.
A bálnákat keresi. Ott!
Nem áldozat után les, az már ott nézelődik mind a hajón.
A bálnákat keresi. Ott!
Tönpe orrukat kiemelik a vízből, aztán a hajó mellett egy bukfenccel függőlegesen eltűnnek a mélyben.
A déli parttól közelítettük meg a hegyet. A lankás lejtő és messzeség miatt nem is látszott oly magasnak, mit az osztrák alpok hegyei.
Messziről kopár, de a lankás szerpentinen haladva buja fenyőerdőben találtuk magunkat.
A pihenő kilátókban messzire ellátni.
A felhők felett Grand Canaria csúcsa meredezik.
A felhők felett Grand Canaria csúcsa meredezik.
Fenn a csupasz holdbéli táj.
A kráterben vezet az út, ahol fortyogott a lávatanger.
Most a nyoma.
A kráterben vezet az út, ahol fortyogott a lávatanger.
Most a nyoma.
Gyermeteg kis kúpocska emelkedik messze, ziháló túristák ereszkednek fel, és alá.
Onnan fentről látszik igazán a világ.
Körös körül ég és víz összeér.
Körös körül ég és víz összeér.
(behunyt szemmel követem, mert nem láttam, de oly szép lehet...)
Míg fenn szikrázó nap, dél felé fodros felhők raja, észak öble csapdába csalja a párát.
Lefelé haladva rögtön ködbe burkolóznak a fák,
Lefelé haladva rögtön ködbe burkolóznak a fák,
és meg nem szűnik míg a partot érjük.
2000m vastag felhő!
A hegy nem engedi menekülni.
Öleli.
Rab marad míg jön a Nap, és oszlik a pára.
Még bújkál a pálmák közt, de az erős szél elfújja a nyomát.
Habzó víz, sebes hullámok döngetik a parti sziklákat.
A hegy nem engedi menekülni.
Öleli.
Rab marad míg jön a Nap, és oszlik a pára.
Még bújkál a pálmák közt, de az erős szél elfújja a nyomát.
Habzó víz, sebes hullámok döngetik a parti sziklákat.
Az állatkertben sűrű zöld szőnyeg. Tarack, gondosan nyírva.
Sosemlátott fák bontogatják vörös szirmaikat, égigérő kaktuszok, mangrove gyökerek közt szabad madarak röpködnek.
Kalitkára nincs szükségük.
Kalitkára nincs szükségük.
Delfin, fókashow, sóhajtó közönség. Pergő fényképek. "-Szép emlék lesz, ha majd megmutatom otthon...-"
Ezeréves sárkányfa mered az égnek, lombja mint jukkák csokra félgömmbe fogva.
Gyökere szétterül. Mint homokóra.
Mutatja az időt...
Gyökere szétterül. Mint homokóra.
Mutatja az időt...
Másokét,
már a miénket is...
már a miénket is...
www.kert-lak-design.hu
