Az idei tél elfelejtette megmutatni szépségét.A borús felhők közül csak tritkán villant elő a Nap. Olyankor az andalító sugár a csupasz tájat babonázza.
Mostanában valahogy nem jött még össze az a séta, amit oly nagyon szeretek. Amikor lépteimet tempósra állítva elindulok. Látom körülöttem a világot, hallom minden mozdulatát, a pillanatok nyújtotta részletekből épül fel az a sejtelmes, mély összhang, amibe belezuhanok. Mint egy álomba. Ahonnan oly nehezemre esik visszatérni.
Mozgósítottam magam. Januárban mint mindenki fogadalmat akartam tenni.
Törtem is a fejem miről mondjak le.
Találtam is szebbnél szebb tulajdonságokat, ami mások számára zavaró, amitől megszabadulhatnék...
De minek!
Elővettem egy papírt, írni a listát. A fehér lap üresen bámult velem szemben.
Kihívóan nézett! "Mondd meg őszintén! Mi az amiről még le akarsz mondani?"
Törtem is a fejem miről mondjak le.
Találtam is szebbnél szebb tulajdonságokat, ami mások számára zavaró, amitől megszabadulhatnék...
De minek!
Elővettem egy papírt, írni a listát. A fehér lap üresen bámult velem szemben.
Kihívóan nézett! "Mondd meg őszintén! Mi az amiről még le akarsz mondani?"
Hát szót fogadtam, és az üres lapra felül gyöngybetűkkel rákerült:
2009 a sikeres kezdés éve!
Valamiért fel kellett kelnem az asztaltól.
Az írás ottmaradt. Egyedül. Várta a folytatást.
Órák teltek el. Álmos szemekkel vettem a kezembe újra.
Mint aki megleste mások titkát, gyerekes mosollyal tettem a többi elvégrendő munkám közé. Azóta sem láttam,
csak tudom, hogy létezik valahol.
Ennyi elég.
Az írás ottmaradt. Egyedül. Várta a folytatást.
Órák teltek el. Álmos szemekkel vettem a kezembe újra.
Mint aki megleste mások titkát, gyerekes mosollyal tettem a többi elvégrendő munkám közé. Azóta sem láttam,
csak tudom, hogy létezik valahol.
Ennyi elég.
www.kert-lak-design.hu
